Csak egy rajongó...vagy több? I.fejezet [Jay Park]

Cím: Csak egy rajongó...vagy több? 
Terjedelem:  1539 szó~
Figyelmeztetés: -
Tartalom: Minden évben van egy nagy buli. Jay véletlen leönt egy -számára- még ismeretlen lányt. Kiakarja fizetni, de a lány nem fogadja el a pénzt.

Mint minden évben most is megrendezésre került az éves nagy party. Minden koreai énekes fellép, majd utána van egy kisebb kis buli nekünk, és a rajongóknak. 
Az évben ez az egyetlen olyan nap, mikor a rajongók velünk bulizhatnak. Persze, ha balhé van..egyből repülnek kifelé az emberek. Eddig csak egy ilyen eset volt, de az is jó pár évvel ezelőtt.~

Végre eljött a nap, amikor az átlagemberek együtt partyzhatnak az idolokkal, ezt a napot vártam a legjobban, hiszen minden jelentős ember ott van. De amiért leginkább megyek, az egyértelműen...Ő.

Az egészben azt szerettem, hogy a partyn sok a pia. Nem vagyok alkoholista, de szeretek inni, ha jó társaságban vagyok. Érzem, hogy ma este valami különös dolog fog történni velem. Remélem nem rossz dolog.~
A fellépéseknek már vagy egy órája vége van. Most mindenki hazament -vagy a dormba. Átöltözik mindenki esti szerelésbe, majd indulhat a buli. 
A rajongók kaptak egy karszalagot, amivel ingyen bejöhetnek a bulira, ha a koncerten ott voltak.

Nem akartam nagyon kicsípni magam, hiszen nem vagyok az a ribanc fajta. Egy rövid farmert húztam fel, és egy kék színű trikót. Az egész koncert hatalmas volt, nagyon nagy bulit csaptak. Mikor vége lett, mindenki kapott egy karszalagot, amivel hivatalos volt az afterpartyra. Remélem ő is ott lesz.

Autóval akartam menni, de belegondoltam, hogy részegen nem a legjobb vezeti, úgyhogy inkább gyalog láttam neki a nem túl hosszú útnak. Persze a sapkámat azért elég rendesen belenyomtam a fejembe, hogy ne rohanjanak le...még véletlenül se.

Már 5 perce itt várok, de még mindig nem láttam sehol, a zene már beindult és egy rakat hírességgel találkoztam. Mivel nincs még itt, leültem a pulthoz és kértem egy pohárkával, valami jó erősből, remélem nem árt meg.

Tíz- Tizenöt perc séta után végre odaértem, mindenki egyből kezet fogott velem, a lányok pedig csak mosolyogtak. CL-el kezdetem el beszélgetni, majd meghívtam egy italra, amit persze egyből el is fogadott.
- Két sojut kérek - néztem a felszolgálóra, aki csak bólintott. Míg vártam, hogy megkapjam a két italt körbenéztem a teremben. Jó sokan voltunk.

Épp kortyolgattam az italom, amikor megláttam őt...valaki mással. A szívem összeszorult, még akkor is, ha nem is ismertük egymást. Nem tudott a létezésemről sem. Épp körbenézett, én pedig megláttam arcát. Olyan....tökéletes.

Megfogtam a két üveget, s elindultam vissza Chaerin-hez. Ám, mikor belekortyoltam az én üvegembe véletlen neki mentem valakinek és ráöntöttem a fél üveget.
- Jézusom ... ne haragudj - meglepetten néztem az előttem álló lányra.

- Basszus! - kiáltottam fel. - Nem tudsz figyelni? - kérdeztem, az előttem állótól, aki épp leburított egy adag sojuval. Felnéztem, hogy ki is az, és nem hittem a szememnek. Ő állt előttem életnagyságban.

- Ne haragudj, nem volt szándékos - húztam kissé össze magam. CL odajött hozzánk, hogy megnézze mi történt.
- Véletlen leöntöttem. Megfognád az üvegeket? - adtam oda a kezébe. 
- Mindjárt jövök. Addig intézd el a kicsi lány ruciját - ezzel elillant a két alkohollal. 
- Kifizetem - néztem rá egyből.

"Kifizetem". Visszhangzott agyamban utolsó mondata. Kárpótlás?
- Ne...nem kell. - suttogtam. 
Nem mertem hangosabban beszélni, így is biztos ráijesztettem.

- Tessék? - hajoltam közelebb hozzá. Azért a zene sem volt olyan halk, hogy halljam. Elég halk kis csaj. 
- Gyere - húztam ki a tömegből. Kint talán jobban hallom, amit mondd. Dzsekimet ráadtam, hogy ne fázzon meg, mivel szó szerint az egész felső része "úszott" az italtól.

- Mi...mit csinálsz? - suttogtam megint, de valószínűleg nem hallotta. Megragadta a csuklómat, és húzni kezdett maga után. Levette a dzsekijét, majd rám adta, de hogy miért, azt nem tudom. Ez a helyzet nekem olyan kellemetlen most.

- Öööö..izé.. Tuti nincs most egy bolt sem nyitva, de azért tessék - adtam kezébe egy kis pénzt - holnap vegyél egy új felsőt - mosolyogtam - vagy hazakísérjelek és felveszel egy másikat? Nem szeretném, ha miattam lebetegednél...

- Nem kell a pénz. Úgy sem volt kedvencem a felső. - hazudtam neki. - Meg amúgy is...ki lehet mosni. - nevettem. - Nem fogok le betegedni nyugi. - majd tüsszentettem egyet. Hát ez nem jött be.

- Már beteg vagy - kuncogtam - na gyere. Mondd ... merre laksz? - néztem rá, mire Ő mutatott egy irányba - király.. gyerünk! Most elmegyünk és felveszel egy másik felsőt.! - próbáltam viccesen viselkedni.

Miközben sétáltunk a lakásom felé, próbálta feldobni a hangulatot néhány gyenge viccel, de valljuk be, nem nagyon ért az ilyenekhez. 
Körülbelül 10 perc séta után, már a tömb előtt is voltunk.
- Itt vagyunk. - jelentettem ki.

- Felmenjek veled vagy megvárjalak itt lent? - kérdeztem. Nagyon gyenge vagyok vicc mesélésben... sajnos, de remélem azért vidámabb lett.

- Ahogy gondolod. - mosolyogtam felé. - Bár nincs olyan meleg, lehet nem kéne itt fagyoskodnod. - nyitottam ki a tömegház ajtaját.

- Akkor megyek - vontam vállat. Kivettem zsebemből kezem, majd megfogtam az ajtót, hogy menjen be előttem. 

- Az ötödiken lakom. - jelentettem ki, de nem is tudom miért. Csak jött. Kár, hogy nincs lift, újíthatnának már egy kicsit.

- Uhmm - álltam meg egy pillanatra - remek...- sóhajtottam fel - akkor te meg vagy edződve.. gondolom- próbáltam megint viccelni, de be kell lássam..ez nekem nem megy..

Halkan felnevettem, nem akartam, hogy megtudja, most tényleg vicces volt. Nehogy elszálljon. A harmadik emeletnél mér eléggé lihegett. 
- Nem akarsz pihenni? Nehogy megfulladj. - kuncogtam.

- Nem. Bírom.. nyugi - erőltettem magamra egy mosolyt - csak siessünk fel. Szomjas vagyok - lógattam nyelvem.

- Már nincs sok. - nevettem. Olyan aranyos volt, ahogy lépegetett fel, kissé szomorkás arccal. - Baj van? - kérdeztem.

- Nincs, nincs - ráztam fejem - csak kezdek fáradni - bólogattam, hogy magamat is meggyőzzem ezzel.

- Biztos? - néztem rá szúrósan. Majd hirtelen megálltam, hiszen megérkeztünk. Előkerestem a kulcsomat a farmerom zsebéből, majd kinyitottam az ajtót.

- Tuti - léptünk be a nyílászárón, levettük cipőnket, belebújtunk egy papucsba, majd míg Ő elment a fürdőbe, hogy lemossa a ragacsos felsőtestét és felvegyen egy tiszta felsőt, én addig leheveredtem a kanapéra, de előtte kiszolgáltam magam két nagy pohár vízzel. 
- Ez jól esett ... - hunytam le szemeimet a kanapén elterülve.

- Fúj, ez ragadós. - szitkozódtam a fürdőszobában. Át akartam venni a felsőm másikra, de a fürdőben nem volt tiszta ruha, ezt pedig már bedobtam a mosógépbe és elindítottam. Muszáj lesz valahogy átmennem a szobába.

Amíg vártam, hogy kész legyen - nem tudom mi a neve - elbóbiskoltam picit a kanapén. Eléggé hosszadalmasra sikeredett neki. Mikor kinyitottam szemeim, csak annyit láttam, hogy valami van a kezében , törülköző a mellkasa előtt, majd az ajtó csapódását.
- Kész vagy?

Gyorsan felkaptam egy bő pólót, majd visszamentem. 
- Igen. - válaszoltam előző kérdésére. - Kérsz akkor valamit inni?

-  Már ittam. Vagy is kiszolgáltam magam..ha nem baj - ültem fel - ez milyen felső? - meglepetten néztem rá. Nem valami bulizós... furi.~

- Ez volt kéznél. Nincs kedvem visszamenni. - jelentettem ki. - De te menj nyugodtan. - mosolyogtam rá, majd készültem felállni.

- De mért nincs?! Na, gyere már vissza! Ha kell hazakísérlek megint.! - győzködtem - és ezt a felsőt pedig most felejtsd el - indultam meg szobája felé.

- De én nem akarok oda vissza menniiii. - durcáztam be. - És ne merj bemenni. - rohantam oda, majd az ajtóm elé álltam.

- De vissza jössz! - mondtam határozottan. Ellöktem az útból, majd bementem a szobába. Enyhén meglepődtem. A falon egy csomó poszter, amin én vagyok...meg egyéb dolgok, amiken én vagyok.
- Szóóóval a rajongóm vagy? - mosolyogtam - sirály. Na, melyik a ruhás szekrényed? - váltottam gyorsan témát.

- Nem vagyok a rajongód! - ültem az ágyamra. - És a ruháimat hagyd! Nem megyek vissza. - feküdtem a hasamra.

- Látom - nevettem - nem hagyom. Vissza jössz - megtaláltam a ruhás szekrényt. Kinyitottam, majd valami jó kis felsőt kerestem.
- Megtaláltam! - emeltem fel egy fekete felsőt - ez tetszik. Vedd fel! - dobtam oda mellé.

- Fúj, azt nem veszem fel! - utáltam azt a felsőt. Túl kivágott volt. - És utoljára mondom el. Nem. Megyek. Vissza. - tagoltam, hátha jobban megért, majd a takaróm alá bújtam.

- Ez a felső nagyon király.! ÉÉÉS minek van a szekrényedben, ha nem használod? - húztam le róla a takaród, majd a kinyúlt felsője után nyúltam - ha te nem veszed fel, majd én rád adom... - akaratos vagyok...ezt mindenki tudja.

- Azt próbáld meg! - kiabáltam rá, mire csak nevetett egyet. - Ha hozzám mersz nyúlni...! - fenyegettem meg.

- Akkor mi lesz? - véletlen nagy lendülettel rántottam a felsőn, így szét szakadt - uhhhhhhh... bocsi... - szisszentem fel - , de legalább egyszerűbben felveheted ezt - nyomtam a kezébe - gyerünk! Addig elfordulok..!

- Azért sem veszem fel! - akadtam ki. - Nem! Nem és nem! - utáltam, ha megmondják mit csináljak. Ekkor aztán még kevésbe akarom megcsinálni.

- Kérlek szépen vedd fel és gyere vissza velem! - térdeltem le. Remélem ez beválik.~

- Nem. - vágtam rá egyből. - Nem megyek sehová. - dőltem hátra az ágyamban, mikor feleszméltem, hogy csak egy melltartó van rajtam.

- Jól van... többet nem fogok könyörögni - álltam fel - én vissza megyek. Jó éjszakát - ezzel kiléptem a szobából, majd a lakásból is.~
Hááát, ez az este sem úgy alakult, ahogy én elképzeltem. Már nekem sem volt kedvem visszamenni. Szóval, miután leballagtam az ötödik emeletről hazaballagtam.

Folytatjuk.! ~

"Tanár bácsi.."[B.A.P, JongUp]

Az utolsó emberkénk. :DD
Mint mindig a fiú van vastaggal írva.! :D Kicsit eltűntünk Dettivel, de amit először írtunk, nem jött be ezért újnak kezdtünk. Csajok... így utólag is Boldog Nőnapot.!<3

Véleményeket.!:)





Cím: "Tanár bácsi.."
Terjedelem:  1920 szó.
Figyelmeztetés: -
Tartalom: Lány bukásra áll Matekból, így korrepetálni kell, de aki tanítani fogja az nem más mint: a nagy szerelme.~


Óra után a tanár odahívott magához és közölte, hogy vagy 5re írom meg a nagy dolgozatot matekból vagy pedig meg fog buktatni, de akkor csak úgy enged át jövőre , ha szín ötös leszek. Hát remek. Utálom ezt az embert.
-És hogy írjam meg 5re??-néztem rá értetlenül.
-Kijelöltem melléd egy másik diákot aki majd segíteni fog.-mosolyodott el szélesen mire Én csak kérdő pillantásokat küldtem felé.

- JongUp - szólított meg a tanár. 
- Igen tanár úr? - néztem rá. 
- Ő lenne a tanítványod, akiről beszéltem - mosolygott. 
- Oh, hello - intettem - szóval te lennél az - mértem végig. Már ahogy ránéztem lerítt róla, hogy gazdag és tudatlan. Persze ezt több dolgozatnál is bizonyította, de nem nagyon foglalkoztam vele....eddig.

-Szia...-mondtam miközben félszemmel végigmértem a mellettem álló srácot. 
Gazdag családból származik. Én már csak tudom ugyanis a szüleim mindenkit ismernek erre aki jómódú. Teljes testemmel felé fordultam majd egy halvány mosolyt varázsoltam ajkaimra. 
-Mikor kezdünk?

- Minél előbb, előbb végzünk annál jobb. Jövőhéten lesz a dolgozat. Addigra be kell magolj egy -majdnem -egy hónapos leckét. Nem kevés anyag.. - magyaráztam - szerintem ma kezdjünk.
-Nekem mindegy, de maximum egy-két órára érek rá mert van ennél fontosabb dolgom is.-kaptam vállamra a táskámat majd el is mentem mellette.-Jössz már?-fordultam vissza az ajtóból.

- Mi fontosabb annál, hogy ne bukj meg!? - vontam fel szemöldököm, mikor utolértem. Ez a lány elég érdekes. Tuti valami buliba szeretne menni... vagy még sem? Ah, kitudja. Csak essünk túl rajta.!
-Hidd el van annál fontosabb. Mint például elmenni a barátaimmal szórakozni.-vontam vállat majd előszedtem a telefonomat és írtam egy sms-t í barátnőmnek. ~Ki nem találod kit kaptam tanulótársnak.:D~írtam majd az elküldés gombra nyomtam.

- Akkor el kell szomorítsalak. Ma sajnos nem tudsz elmenni szórakozni - vettem ki kezéből a készüléket, majd felhívtam azt a személyt, akivel utoljára beszélt. 
- Halló? - szólt bele nyávogva. 
- Szia. Ma MinJi nem tud menni veletek. Ne várjátok - ezzel le is tettem .

-Te meg mégis mi a jó francot csinálsz?-sipákolva kaptam a telefonom után és próbáltam azt visszaszerezni.
-Mit képzelsz ki vagy te? Most úgy őszintén...-kérdeztem flegmán és löktem meg erősebben a vállát

- Mostantól a tanárod. Figyelned kell, hogy jó legyen a dolgozatod. Sajnálom - néztem rá. Elég idegesítő volt , hogy így viselkedett, de megértettem. De nem baj.
Legszívesebben megütöttem volna, de nem tettem mert nem fogok lesüllyedni arra a szintre. Egész úton csendben voltam.
-Mindjárt jövök...Átöltözök...-mondtam miután hazaértünk. Vagyis én értem haza.

- Oké - ültem le az ágyára, majd elővettem azt a könyvet amiből korrepetálnom kell; Matek. Utáltam, de mindig ötös dolgozatokat írtam belőle, mert különórákra jártam.... én is. 
Gyorsan bementem a fürdőszobába majd elővettem egy rövidnadrágot meg egy sima pántos ujjú felsőt. Nagyon utálom a sulis szerkót főleg ilyenkor mikor beköszönt a nyár. Nem szellőzik normálisan az anyag. 
Bőrömre hintettem még egy kis parfümöt majd visszatipegtem hozzá a szobámba.

- Nem a tengerpartra megyünk, hanem tanulni jöttem - néztem rá felvont szemöldökkel.
-Bocs hogy melegem van...-mondtam flegmán majd mit sem törődve a beszólásával bedőltem az ágyamba és magam elé vettem a füzetemet meg egy tollat és egy ceruzát.

- Fekve nem lehet tanulni. Ülj ide mellém - magyaráztam. Ez a lány tényleg nem tudja, hogy mi az a tanulás vagy csak játssza magát?!
-Mert nem mindegy hogy fekszel vagy ülsz?-nevetve fordultam a hátamra és néztem fel rá.

- Nem, nem mindegy - ráztam a fejem - ülj fel, és gyere ide - ekkor szólalt meg a telefonja, hogy SMS-e érkezett. Tuti a z egyik ismerőse- Ne telefonozz.! - szóltam rá.
-Nincs is nálam mert elvetted te igen okos...-szemeimet forgatva ültem fel majd odakúsztam mellé és leültem az ágy szélére.

- Igaz - vontam vállat - csak nem akartam, hogy elvedd. Tessék. Gyorsan nézd meg, majd add vissza a telefont - dobtam neki. Finom parfümmel volt befújva ami kissé elszédített, de próbáltam koncentrálni.
-Huuuhh.-csillogó szemekkel oldottam fel a telefonzárat majd elolvastam az üzenetet.~Igen igen őőőő~írtam vissza neki majd visszaadtam neki a telefont.

- Na, akkor kezdhetjük? - néztem rá.

-Tőlem aztán.-vontam vállat majd az ölembe vettem a füzetemet és a tollamat kezdtem kattogtatni. Mindig ezt csinálom, ha nem tudok mit kezdeni magammal.

- Ez idegesít - morogtam - kérlek, fejezd be - szóltam rá szépen.

-De nem tudok mi mást csinálniiiii...-nyávogtam halkan majd tovább folytattam.

- Figyelj, a geometria rész nem nehéz - néztem rá - és tollal nem kéne dolgozz. Ceruza, radír, vonalzó, körző - soroltam.
-Ne hidd magad ennyire okosnak. Ceruzával nem tudok szépen írni.-rántottam meg a vállamat mire kikapta a tollat a kezemből.-Add azt vissza...Halloooood???-kiabáltam rá.

- Nem hallom - mondtam - most pedig fogd meg a kezedbe azt a nyamvadt ceruzát - morogtam.
-Nem érdekelsz!!-fogtam be fülemet és kezdtem lábaimat lóbálni.

- Fejezd be - csaptam rá combjára.. .nem erősen - úgy viselkedsz mint egy kisgyerek. Előtte lehet, hogy meg kéne tanítsam mi az a fegyelem?

-Ezt fájt te marha...-nem ütött erősen, de a combomat nem fedte semi hisz rövidnadrág volt rajtam.

- Bocsi.. De nem válaszoltál az előző kérdésemre. Előtte lehet, hogy meg kéne tanítsam mi az a fegyelem? - ismételtem meg magam.
-Nem ! Előtte nekem kéne megtanítani őméltóságának , hogy mi az a kedvesség és mi az a tisztelet egy nő iránt!-mondtam durcásan.

- Rendben, akkor tanítsd - néztem rá.

-Szóval először is nem ütünk meg egy lányt tök mindegy milyen erősen teszed azt!

- Oh, én kérek elnézést - játszottam meg magam.

-még jó...Nem is ééén.-mutattam magamra. -Na aztán ha valakit tanítasz akkor legalább értelmesen magyaráznál...

- Szerintem maradj csendben, mielőtt be nem fogom a szádat - kacsintottam.

-mit mondtál?-néztem rá dühösen. -Na meg az ilyen megjegyzéseket is jó volna ha hanyagolnád mert bevágom a durcát és azt te nem akarod látni!

- Mért? Milyen mikor kicsi MinJi megsértődik? - cukkoltam. EZ a parfüm miatt van. Tuti.! Nem szoktam így viselkedni, de teljesen elvarázsolt.

-Nem vagyok kicsi jó? És azért mert akkor csapkodok! Képes vagyok akár egy vázát is hozzád vágni!-morogtam karba tett kezekkel.

- De... kicsi vagy - mosolyogtam - nem hiszem, hogy megdobnál egy vázával - nevettem fel.
Nem tehettem róla hogy ilyen pici vagyok így utáltam, ha ezzel cukkolnak. Fogtam magam és ellöktem az ágyon majd fölé másztam és ütni kezdtem a mellkasát.

Elkaptam karját, majd szemeibe néztem - ugye tudod, hogy ez nem fájt ? - kuncogtam.
-Fogd be a szádat!-kezdtem el össze-vissza ficánkolni karjai között.

- Mert ha nem?

-Akkor...Nem tudom de állj le!-néztem mélyen szemeibe.

- Ha nem tudod, hogy mért, akkor nem fogok leállni - magyaráztam.

-Azért mert utálom, ha azzal cukkolnak hogy mekkora vagyok. Tehetek én róla??

- Ne haragudj, nem tudtam, hogy ennyire zavar - somolyogtam - szerintem pont jó a méreted, de szeretem cukkolni az embereket - kacsintottam.

-Vettem észre...-durcásan fordultam le róla és feküdtem el mellette a plafont bámulva.

- Bocsánat - sóhajtottam - na, gyere tanuljunk.
-Nem szeretnék...Úgyis szar lesz a dolgozatom...

- Legalább próbáld meg. Megszeretnél bukni?

-Az minden vágyam persze..-durcásan fordultam át a hasamra.

- Akkor meg gyere. Segítek - simogattam óvatosan hátát.

Felsóhajtottam majd ugyanúgy magam elé vettem a füzetemet.-Így fekve kényelmesebb.-mosolyodtam el.

- Rendben - viszonoztam mosolyát, majd magyarázni kezdtem. Mikor egy értetlen fejet vágott felnevettem - ha valamit nem értesz szólj.! - mosolyogva folytattam a magyarázást.
-Hát ezt egyáltalán nem értem..-mutattam az egyik feladatra a tankönyvben..-Reménytelen vagyooook.-idegesen túrtam a hajamba.

- Nem vagy az. Na, akkor figyelj, elmondom - kezdtem el megint magyarázni - most érted? - néztem szemeibe.
-Aha...Legalább is remélem, hogy normálisan fogtam fel..-sóhajtottam fel.

- Oké, akkor most mondd el, hogy eddig mit vettünk.

-Muszáááj? Nem szeretnék beégni...Nem fogom tudni, tiszta hülye vagyoook.-vágtam magamat fejbe.

- Ne üsd magad - fogtam meg kezét - nem égsz be, hiszen csak tanulunk, ha valami nem megy.. segítek, de ha meg sem próbálod soha nem fog menni - magyaráztam - na, gyerünk - biztattam.

Felsóhajtottam majd végül is nagy nehezen, de belekezdtem ..

- Látod.? Megy ez - elégedetten bólogattam, mikor egy szöveget jól mondott.

-Holnapra már úgyis elfelejtem...-kezdtem frufrumat fújdosni ami a szemembe lógott.

- Minden nap átnézzük - mosolyogtam - de nagyon jó. Szeretnél tovább menni, vagy menjek és majd holnap folytatjuk?

-Nem akarom folytatni, de attól még maradhatsz nem?-kérdeztem egy huncut mosollyal ajkaimon.

- Rendben. de nem sokáig. Mert még nekem is van dolgom otthon - mosolyogtam - hiába van péntek.

-De kááár...-vágtam szomorú arcot.-Pedig tök izgi dolgot találtam ki arra az esetre ha maradsz..-kuncogtam halkan.

- Tényleg? És meg is osztod velem? - nevettem fel.

-Hát nem mert nem maradsz sokáig...Így semmi értelme...-húztam el oldalra ajkaimat.

- Akkor maradok, csak mondd.

~Tudtam, hogy erre úgyis marad majd~futott át az agyamon mire egy mosoly jelent meg ajkaimon.-Hát jóóóó...Majd elmondom. Kérsz valamit enni?-álltam fel az ágyról és indultam meg a szobaajtó felé.

- Öm.. nem köszi, de mondd már el - néztem rá kíváncsian.

-maaaajd..Ha maradsz akkor úgyis van időnk!-nevetve mentem le a lépcsőn.

- Ah, jó... - sóhajtottam fel.

-Na... Itt is vagyok...-kicsit később mentem vissza , de mikor benyitottam nagyban bóbiskolt. Erre elmosolyodtam majd halkan becsuktam az ajtót és mivel hanyatt feküdt fölé másztam és ágyékára ültem.

- Hmmnymhmm .. - nyammogtam.

Óvatosan, de mozgatni kezdtem csípőmet, fenekemet.

Ijedten nyitottam ki szemeimet, s meglepetten néztem a rajtam mozgó lányra. 
- T..Te mit csinálsz?

-Nem látszik? Gondoltam, ha megmutatom mire gondoltam akkor sokkal hatásosabb lesz..-hajoltam közel hozzá és nyaltam végig ajkain.

- E..Ez nem hiszem, hogy jó ötlet - nyeltem nagyot.
-Na és miért nem?-mosolyodtam el szélesen és simítottam végig nyaka teljes hosszán.

- Mert nem. Én ... ha úgy vesszük a tanárod vagyok...

-Hagyjuk mááár...Ugyanolyan idősek vagyunk te idióta..-kuncogva kezdtem ajkait falni.

- Az csak egy dolog -toltam el magamtól - MinJi, tudom, hogy csak szexre kellek. Köszönöm, nem...

-Azért nem kell ribancnak nézni ...-dühösen másztam el róla. -Menj haza...

- Nem néztelek ribancnak - lepődtem meg - de sejtem, hogy csak arra kellek.... - sóhajtottam fel.

-Igen persze biztos mert Én minden fiúra rámászok akitől nem akarok semmit. Tudod is te.-trappoltam ki az ajtón majd be is vágtam erősen magam mögött a fehér falapot.

Értetlenkedve néztem utána, majd felálltam, s utána mentem. A fürdőbe volt, és ...... sírt(?) 
- MinJi... - szólítottam meg halkan.

-Menj haza de azonnal!-remegő hangon kiabáltam ki a fürdőből. Utáltam magam amiért ilyen vagyok, de nem tehetek róla, ha egyszer szerelmes vagyok belé már évek óta..

- Nem..! - mondta határozottan - gyere ki onnan...
-Majd én eldöntöm mit csinálok a saját házamban!-felálltam majd a tükörhöz léptem és elkezdtem a lefolyt sminkemet letörölni.

- Gyere ki.! - morogtam.

-Te meg menj haza!-nyitottam ki az ajtót és néztem fel rá.

- Nem megyek - vontam vállat.

-Jó akkor találd fel magad bánom is én.-mentem el mellette majd a konyha felé vettem az irányt.

Elkaptam csuklóját, mire dühösen hátra fordult - feküdjünk le.

-Kössz nem...-rántottam el kezemet. Hát teljesen hülye ha azt hiszi, hogy ezek után még egyszer bepróbálkozom.

- MinJi - motyogtam - mért vagy ilyen? - tettem fel azt a bizonyos kérdést.
-Milyen? Szerelmes? Nem tehetek róla!-fordultam neki háttal majd a szobám felé kezdtem sietni mivel csak azután jutott el az agyamig hogy a mit mondtam miután a szavak elhagyták ajkaimat.

- M..Mi?! - ijedten néztem rá. Már majdnem beért az ajtón, mikor karja után kaptam -ismét- , s a falnak lökve megcsókoltam.

-Mit csinálsz Oppa...?-motyogtam ajkai közé még résnyire nyílt szemekkel majd lehunytam azokat és egy-két könnycsepp száguldott végig arcomon.

- Mért sírsz? - szakadtam el tőle, mikor megéreztem számnál a sós cseppeket.

-Nem tudom...-halkan motyogva ráztam a fejemet miközben pólója alját gyűrkésztem.

- Ha akarod, akkor hagyjuk... - öleltem meg szorosan.

-Neeem...Kérlek ne engedj el soha!...-dörgöltem arcomat mellkasához.



THE END.!!!

"Mindig meg kell zavarni!?!"[Block B, Zico]

Egy kis meglepetés.:$ Reméljük tetszeni fog.^^

Mint mindig a fiú van vastaggal írva.^^


Véleményeket.!!:))






Cím: "Mindig meg kell zavarni!?!"
Terjedelem:  2049 szó~
Figyelmeztetés: Enyhe szexuális tartalom.~
Tartalom: Nincs barátnője, de mindenkinek azt mondta, így felhív egy lányt, hogy segítsen neki....




Épp a cuccaimat pakoltam össze mikor megcsörrent a telefonom. Ismeretlen szám volt. Kis tétovázás után felvettem és egy férfihang szólt bele. Sokan azt hinnék, hogy prostituált vagyok, de csak férfiakat kísérgetek különböző helyekre és rendezvényekre szóval mondhatjuk , hogy hostess ként dolgozom.
- Jó napot, JinAe-vel beszélek? - muszáj volt valakit keressek, hogy mellettem legyen, hiszen mindenkinek azt mondtam boldog kapcsolatban élek, de még nem jött el az ideje annak, hogy bemutassam nekik a barátnőmet. Ma pedig egy céges buli lesz, ahová el kéne jöjjön velem. Remélem bele megy a kis csaj.

-Igen igen...-mondtam miközben arcomról elkezdtem leszedni a sminket. Kíváncsi voltam, hogy hogy is nézhet ki. Eddigi munkám során rengeteg pasival találkoztam már de egyik sem a legjobb volt...

- Hétvégén ráérne.? Lenne számára egy kis feladatom ... vagy hogy mondjam.. - nem értettem ehhez. Még soha nem kellett ilyet kérnem senkitől.

-Értem értem...-nevettem el magam.-Persze. Hová kellene menni és hányra? -ezek után fel kell hívnom egy két pasit hogy lemondjam a találkákat. Túlságosan felkeltette az érdeklődésemet a hangja ahhoz hogy ezt most elutasítsam.

- Mondjuk olyan délután 5 fele... - mondtam, majd megadtam neki a címem is. Szeretnék vele előtte megismerkedni, és jobbnak látom, ha előbb hozzám jön, aztán majd megyünk együtt a rendezvényre.

-Akkor majd találkozunk. És ha most nem haragszik le tenném. Viszhall.-nyomtam ki a telefont majd gyors zuhany után le is feküdtem.

Szinte egész este azon gondolkoztam, hogy még is mit fogunk csinálni holnap. Nem értettem ezekhez, remélem majd segít.

Reggel kipihenten ébredtem majd még egy darabig az ágyban fetrengtem aztán délután 3 körül erőt vettem magamon és készülődni kezdtem, hogy odaérjek még 5 előtt kicsivel.

Nem tudtam nagyon mit kezdeni magammal, így egész nap a kanapén ültem, s vártam, hogy 5 óra legyen, jöjjön a kis vendégem.

Az egyetlen és talán az egyik legfontosabb dolgot elfelejtettem megkérdezni, hogy milyen ruha kell? Bepakoltam egy csinosabbat és egy lazább szerelést is a táskámba és a kocsiba ülve elindultam a megadott címre.

Már csak arra eszméltem fel, hogy csengettek. Feltornásztam magam ültő helyzetemből, majd az ajtóhoz mentem, hogy kinyissam.
-Jó 'estét'-nevetve hajoltam meg előtte ahogy kinyitotta az ajtót.

- Szia - nyitottam kijjebb az ajtót, hogy betudjon jönni. Szép lány volt , meg kell hagyni.

-Na szóval ...Hoztam több ruhát is mert elfelejtettem megkérdezni hogy milyen szerelés kell.-nevetve léptem beljebb. Helyesebb volt mint gondoltam volna...

- Rendben, öm.. valami kis elegáns. Viszont, kéne kicsit segíts. Én ilyenekhez nem értek, viszont neked nagyon meg kéne játszanod, hogy a barátnőm vagy. Menni fog? - húztam el számat. Féltem a reakciójától.
-Persze hogy menni fog!-mondtam mosolyogva majd a mosdóba vezetett én pedig felvettem a koktélruhámat amit magammal vittem és magamra dobtam egy kis sminket.

- De.. segítenél egy-két dologban. ? Mint mondtam, még soha nem csináltam ilyet...
-Igen mondd csak.-mosolyogva néztem rá a tükörből majd megfordultam és végignéztem rajta. Igazán jól nézett ki. Nem is értettem, hogy egy ilyen pasinak, hogy nincs még barátnője.

- Hát, így alapjába véve az egész.... - mutogattam kezemmel. Elég érdekesen nézhettem ki.
-Semmi különös dolog nincs benne. Csak úgy kell tenned mintha a barátnőd lennék aztán ha végeztünk odaadod a pénzt és soha többé nem látjuk egymást.-mosolyogva támaszkodtam neki az egyik szekrénynek.

~ És ha én látni szeretnélek? ~ tettem fel a kérdést magamban - értem, oké. És ... ha mondjuk egy kényes dolgot kérnek tőlünk?
-Bármeddig elmegyek kivéve a szexet.-nevettem el magam.

- Szóval akkor csók - vontam vállat- más nincs a szexen kívül ... - gondolkoztam el.

-Szerintem se.-löktem el magam a szekrénytől és karoltam belé.-Na indulhatunk?

- Igen - sóhajtottam fel.

Kocsiba ültünk majd mikor odaértünk a helyszínre összekulcsoltam ujjainkat és egy mosolyt varázsoltam az arcomra.

- Aaaah, Zico - pacsiztak le velem bandatársaim.
- Sziasztok - intettem.
- Azt hittem kamuztál a csajjal kapcsolatban - szólalt meg B Bomb.
- Mint látod nem - vontam vállat.
- Olyan ismerős nekem - tűnődött el.

-Hello.-mosolyogva intettem nekik. Ahogy az egyik srác megszólalt hogy 'olyan ismerős nekem'...Az ütő is megállt bennem. Reméltem, hogy nem kerülök soha ilyen szituba.

- B Bomb, nem tudom, hogy honnan. Biztos csak félre értesz valami - mosolyogtam rá erőltetetten. 
- Oké. Had lássak egy csókot, ha már úgy is együtt vagytok - mosolygott. 
Ki tudja hány ember szájában járkált már a nyelve ennek a lánynak.~ Kissé elszomorodtam, de vállat vonva húztam közel magamhoz - színészi, vagy rendes? - suttogtam fülébe.

-Rendben.-mosolyogva túrtam bele hajába és hajoltam ajkaira majd nem hevesen, de csókolni kezdtük egymást. Jó volt nem tagadom... Jobb mint az eddigiek..

Nem mondta, hogy melyik, de levágtam. Óvatosan dugtam át nyelvemet szájába, majd hallottam, hogy mindenki ujjongani kezd, aztán a fényképezők kattogni kezdtek.
- Ez holnap tuti címlapon lesz. A híres Zico és a barátnője... címmel - kuncogtak a többiek.

-Kérlek...Én ezt nem szeretném...-kissé zavarodottan néztem a srácokra. Nem lehetett hisz ez a 'karrierem' végét jelentette volna és nem tudtam volna miből megélni.

- Inkább menjünk be. Takard az arcod - suttogtam neki. Még jó, hogy az arca nem látszott hajától, így csak én látszódtam fél oldalról, és ajkaink.
Mosolyogva néztem fel rá majd kissé szorosabban fogtam meg kezeit.

- Pontosan hány pasival smaciztál? - azért nem szeretnék szájbetegséget kapni.

-hhmm...Nem annyival mint gondolnád.-mosolyodtam el.-Körülbelül rajtad kívül még talán...2en kérték ugyanezt mást csak elkísértem és jöttem is haza.

- Legalább olyan idősek voltak mint én?

‎-Azt sem tudom mennyi idős vagy...-nevettem el magam.

- 20 éves vagyok...
-Hát volt aki idősebb volt, de csak pár évvel. Max 25éves fiúkat kísérek. Az idősebb pasikat az idősebb és érettebb nőkre hagyom.

- Nem értem mi a jó ebben a munkában - sóhajtottam - mi van, ha lesz egy barátod? Ő nem fogja ezt jó szemmel nézni.

-Persze ha lenne komoly kapcsolatom biztosan abbahagynám, de amíg ez nem történik meg addig ez tökéletes pénzkereseti forrás.

- Akkor mért nem keresel magad mellé valakit? - vontam fel a szemöldököm.

-Miért én keressek? Nem én vagyok a férfi. Ha valaki akar tőlem valamit akkor majd lép.-kacsintottam rá.

Óvatosan átöleltem derekát, majd fülébe suttogtam ; - szívesen megpróbálnám veled.. - ez elég érdekesen jöhetett le, de így éreztem jelen pillanatban.

-Igen?-nevetve néztem rá és fogtam kezembe egy pohár pezsgőt.

- Öm.. Igen - bólogattam aprókat.

-Hmm...-mosolyogva simogattam meg arcát.-Hát legyen!

- Oh, tényleg?! - lepődtem meg. Nem hittem volna, hogy belemegy.

-Ühüm.-egy ilyen pasiért bármikor képes lettem volna abbahagyni ezt a munkát.

- Akkor mostantól hagyd abba ezt az egészet.! - morogtam - mert nem tetszik ez a munka.. - szerettem "apáskodni".

-Persze persze ez egyértelmű volt.-nevetve néztem rá majd megfordultam ölelésében és nyomtam egy puszit ajkaira.

- Emberek, csak ésszel.. - kuncogva veregette meg vállam B Bomb. Hogy ez a gyerek mindenhol ott van.~
-Ez mindig rád van tapadva?-nevetve suttogtam fülébe.

- Igen - sóhajtottam - B Bomb, kérlek. Sicc.. Most JinAe-vel szeretnék lenni, nem veled.. - kuncogtam.
Mosolyogva és büszkén néztem a fiúra majd még egy puszit nyomtam Zico ajkaira.

- Olyan puha a szád.. - szívtam be alsó ajkát.

Erre kissé elmosolyodtam majd mikor beleharapott ajkamba halk kis nyögés szakadt fel torkomból.

Ezt lehet nem most kellett volna.~

-ne haragudj...-nevetve hajtottam fejemet vállára.

- Dehogy.. - simogattam hátát.

Ahogy kezei hátamat szántották végig jóleső érzés töltötte el egész testemet.

- Tetszik?

-Nagyon.-kuncogva bólintottam egy aprót.

- Nemsokára vége, ha gondolod elmehetünk hozzám - suttogtam fülébe.

-Rendben.-súgtam vissza majd ráharaptam lágyan fülére.

- Uhh, ne ... Erre érzékeny vagyok. Nem hiszem, hogy ez a legjobb hely, hogy ezeket csináljuk - vigyorogtam kissé pimaszul.

-akkor menjünk innen...-mosolyogva néztem rá és simogattam meg arcát.

- Rendben - fogtam meg kezét, majd elindultunk. Biccentettem a többieknek, s elhagytuk a helységet.
-hozzád megyünk vagy hozzám?-néztem fel rá nevetve.

- Mondtam, hogy hozzám - mosolyogtam.

Ahogy beértünk a lakásba és becsukta az ajtót azonnal hevesen ajkaira tapadtam és a falnak löktem.

- Heves vagy, ez tetszik - mormogtam ajkaira.

erre csak halványan elmosolyodtam majd kigomboltam ingét és mellkasát kezdtem csókolni.

Hátulról ki cipzároztam a kis ruháját, majd letoltam derekáig. Melleit kezdtem markolgatni, miközben ő mellkasomat kényeztette.

halkan felsóhajtottam majd nyakára tértem át és ott kezdtem a vékony bőrt szívogatni.

- Szerintem simán mutatkozhattunk volna a nyilvánosság előtt - csatoltam ki melltartóját - ha már így szívod a nyakam - nevettem fel.

-hát majd még meglátom.-nevetve húztam le róla az ingét majd fülét kezdtem rágcsálni.

Felkaptam karomba, majd bevittem a hálóba. Óvatosan leengedtem az ágyra, majd szenvedélyesen megcsókoltam, s ekkor olyan dolog történt amire szerintem egyikünk sem számított és nem is örült neki. Csengettek.

-mi a...?-néztem bánatosan Zicora majd normálisan visszaöltöztünk és lementünk.

- Ezt nem hiszem el - morgolódva nyitottam ki az ajtót, majd egy mosolygós Taeil-el találtam szembe magam, és a többi taggal - mit akartok? - morogtam. Ekkor mindenki felnevetett én pedig nem értettem, hogy mért.
- Haver, asszem áll a botod - veregetett hátba Kyung.

jó erre nekem is nevetnem kellett. elfordultam majd halkan felnevettem, de azonnal lehervadt a mosoly az arcomról mikor a fiúk be is jöttek a házba..

- Szerintem azért áll, mert épp rosszkor zavartatok meg minket. Ja, és még valami. Mért jöttetek? - tettem fel a kérdést másképp. Láttam JinAe-n, hogy nem tetszett neki, de csak hátulról átöleltem majd megmarkoltam melleit, de gyorsan el is engedtem, mert rácsapott kezemre.

Ahogy rámarkolt melleimre kissé dühösen csaptam kezeire..-akkor ne mikor más is itt van.-mosolyodtam el ahogy láttam szomorú arcát.

- Jóóóóó... - kissé szomorú voltam - na, mondjátok már. Most nem érek rá.! - fordultam a fiúk felé. Már megszoktam, hogy csak úgy átjönnek, és elkezdenek TV-t nézni, de most nem a legalkalmasabb időben jöttek - srácok, gyertek vissza 2 óra múlva. Oké? - néztem rájuk könyörögve.

-de hát most miért?-nevetve nézett ránk Taeil és vágott rá Zico vállára. persze tudta miért de húzta az agyunkat. közben éreztem hogy ahogy fenekem Zico ágyékához ér még inkább felizgul mire elmosolyodtam.

- Légyszíves - szűrtem fogaim között - most a barátnőmmel szeretnék lenni.... - azt hittem, hogy mindjárt megfogom JinAe-t és itt mindenki szeme láttára magamévá teszem, de türtőztettem magam.
erre elnevette magát a srác és a többiekkel karöltve el is mentek.-végre.-fordultam meg Zico ölelésében majd hevesen megcsókoltam.

- Én is ezt mondom ... - nyammogtam ajkain, majd ledőltem vele a kanapéra.
megszabadítottam őt a felsőjétől meg a nadrágjától és úgy kezdtem kezemmel bebarangolni testét.

Újra lehúztam cipzárját, majd levettem róla, kicsatoltam melltartóját, s melleit vettem kezelésbe.

Lentebb vezettem kezeimet és hasán végigsimítva elkezdtem férfiasságát masszírozni.
Olyan kicsi kezei vannak, még is nagyon jól bánik velük. Lejjebb csúsztam, így számba bírtam venni bimbóját, hogy úgy kényeztessem tovább.

Halkan felnyögtem majd a kis akciójának köszönhetően szorosabban markoltam szerszámára.

- Ah - nyöszörögve váltam el melleitől. Mikor kellőképpen ágaskodtak bimbói elváltam tőlük, s lehúztam falatnyi bugyiját, majd kezemmel végig simítottam szeméremajkán.

Attól a kis mozdulattól az egész testem megremegett és mindenütt libabőrös lettem.

- Látom tetszik - mosolyogva csusszantam még lejjebb, hogy beletudjak nyalni nagy ajkába.
Erre csak bólintottam egyet majd erősen megfogtam a kanapé támláját és úgy élvezkedtem tovább.

Csiklóját kezdtem izgatni, miközben óvatosan belé nyomtam két ujjamat.

Hangosan felnyögtem és hátrafeszítettem a fejemet. Őrülten jó érzés volt...

Úgy csókoltam lent, mintha száját marcangolnám. Már épp elélvezett volna, mikor megcsörrent a telefonom..

-ki az?-nyavajogva dőltem hátra a kanapén és néztem rá miközben felvette a telefont.

- Főnök ... - suttogtam, majd visszatértem a telefonhoz - igen, igen... öm.. igen... neeeeeem... igen... viszlát - tettem le a telefont -ez nem a mi napunk - fintorogtam egyet, majd felöltöztem -, majd máskor - csókoltam meg.
- Jó...-kissé el voltam szontyolodva majd én is felöltöztem.-és akkor most menned kell?..

- Nem - mosolyogtam - maradok - csapkodtam meg combomat. Jelezve, hogy üljön az ölembe.

Leültem az ölébe majd fejemet vállára hajtottam.-te jobbat érdemelsz mint én...-motyogtam halkan.

- Ezt most fejezd be..! - morogtam.

-de ha egyszer így gondolom?-nevettem el magam.

- Ne gondolj ilyenre ... azért kértelek meg, mert tetszel, szeretnélek megismerni. És maradj csendben, az ilyen megjegyzésekkel.. - haraptam meg vállát.

-mert különben?-nevettem fel ahogy megharapott.-ne csináld ezt...-néztem rá felhúzott szemöldökkel.

- Mert akkor megharaplak... - vontam vállat.

-hmm... az a baj hogy ez így túl vonzó ajánlat...-néztem rá nevetve.

- Akkor... majd kitalálok valamit. Csak ne mondd ezt, jó? - simogattam combját.

-jó jó ígérem.-mosolyogva fogtam meg férfias kezeit és kezdtem azokkal játszadozni.

Olyan aranyos volt. Nem tudtam neki ellenállni. Óvatosan kezdtem csókolgatni nyakát, arcát, majd végül összekapcsoltam ajkainkat. 

Egész testemen átjárt a melegség a csókjait érezve..


THE END.!!