Nos, a második BtoB tagunk is megjött.^^" Lehet nem így képzelitek el, de mi igen.^^" Mint mindig a fiú van a vastaggal írva.^ ^"
Véleményeket.!:DD
Cím: Téli szerelem.
Terjedelem: 1641 szó.
Figyelmeztetés: Enyhe erotikus tartalom..
Tartalom: Beírás miatt havat kell lapátolni, de az utána lévő fürdés nem nagyon jön össze nekik, s összevesznek. Vajon sikerül-e nekik kibékülni? :)
-Látod ez is mind miattad van!-dühösen néztem SungJaera. Múltkor a suliban órán hülyéskedett egy rohadt banánnal.. Egy banán omo.. Még mindig nem tudom felfogni, hogy lehet ilyen valaki. A szüleink elváltak és az ő anyja meg az én apám összejöttek... Így a "szüleink", a múltkori szaktanári figyelmeztetés miatt kiküldtek minket havat lapátolni...
- Héé, akadj már le rólam - néztem rá döbbenten. Nem tehetek róla, hogy imádom a banánt. Ne a szád járjon,hanem a kezed! - parancsoltam rá.
-Én inkább befognám a szám!-hajoltam le majd megdobtam egy kis hóval majd hangosan kezdtem rajta nevetni.
- Még is... hogy merészelted -dobtam vissza én is egy kupac havat,ami pont az arcába sikerült.
-Auh...-söpörtem le arcomról a hideg havat majd nekimentem. Folyton ezt csináltuk. És mindig ő maradt alul. Azt mondja hogy "mert hagyja magát", de én ezt nem hiszem.
- Megint hagyom magam -engedtem el teljesen testem,had örüljön a fejének, hogy "legyőzött".
-De ez így nem vicces...-ütöttem erősen vállba majd durcásan ott hagytam.-én nem segítek. Amúgy is a Te hibád volt mert én csak nevettem!
- AKKOR te is hibás vagy! Te is segíts - mentem utána,majd löktem bele a hóba, s jól megfürdettem.
-Sungjaeeeeeeee...-nyavajogva álltam fel. Mindenütt csuromvíz lettem. -Na csak azért se segítek. Bemegyek és lefürdök. Ha miattad beteg leszek megöllek!-fenyegettem meg.
- Megyek veled fürdeni - ugrándoztam utána -úgy sem bántanáááál - nevettem fel - most pedig, gyere - ragadtam karon, majd elindultunk a fürdő felé.
-Nem fürdik veled többé a Te dongsaenged mert múltkor sem fértünk el!-nem tudtam mit tenni mert csak húzott magával.
- Érdekel? - néztem rá - most az ölembe fogsz ülni - mosolyogtam -akkor elférünk, és még sok vizet is engedhetünk - magyaráztam.
-Hát biztos nem ülök az öledbe.. Már múltkor is elég ciki volt.. Főleg mikor apa ránk nyitott....-gondoltam vissza a múltkor történtekre.
- Mindegy... akkor is az ölembe ülsz! - morogtam, de most nem úgy mint eddig, hogy fürdőruha stb! - szóltam rá - rendesen fürdünk! - ezzel bementünk a fürdőbe.
-Csak szeretnéd...-nevetve vettem kifelé az irányt. Oké jó pasi volt nem tagadás de mégis csak a "testvérem". Nem vérszerint, de mégis furán jönne ki a dolog és hülyén venné ki magát.
Karja után kaptam, majd visszarántottam. Bezártam az ajtót, s lehúztam kabátjának cipzárját.
- Nem egyszer fürödtünk együtt ne hisztizz már. Az ajtó be van zárva, nem tudnak bejönni, na, gyerünk, vagy én vetkőztetlek le.. Meg akarsz betegedni? - néztem rá, mikor eszembe jutott,hogy ruhája csurom víz.
Felsóhajtottam majd lassan elkezdtem levetkőzni.
-oké de eddig megengedted, hogy legyen rajtam valami. Most miért nem?-néztem fel rá kérlelő tekintettel.
- Mert ... - vontam vállat - egyszer úgy is kell lássalak ruha nélkül - kuncogtam.
-Mi az hogy KELL?-néztem rá meglepődötten.-nem kell...
- De kell.. - mondtam - siess már - ezzel én is neki láttam a vetkőzésnek.
Ott álltam egy szál tangában a melleimet takarva.-én azt nem fogom levenni!-mondtam határozottan.
- Fehér - vontam vállat - majd át ázik - míg veszekedtünk megengedtem a vizet , így már ezzel sem volt probléma. Gyorsan beültünk a habok közé, majd az ölembe húztam.
-Ez nagyon ciki...-vacogva fészkeltem be magam az ölébe. Még szerencse hogy nagy habot csinált.
-A..Annyira nem - motyogtam. Asszem megbántam, hogy így ültünk be ide. Totálisan beindultam, és féltem is egyszerre.
-De nagyon... Érzem hogy neked is..-félig lehunyt szemekkel motyogtam magam elé ahogy megéreztem merevedését.
- Hagyjál - morogtam - csak kicsit ... és nem tehetek Arról - morogtam. De nem zavar... annyira.
-De tehetsz róla mert mint mindig most is meggondolatlan voltál...-néztem rá hátra.
- Nem isssss - szóltam rá durcázva.
-De is...-csak egy nagyon picit mozdultam meg de mind a ketten felnyögtünk...
- Nem.. ha nem hiszed lefejelek egy dinnyét! - morogtam - ezt ne csináld még egyszer - vetettem hátra fejem.
-Engedj el... Had szálljak ki...-néztem rá hátra. Olyan csábító volt nyaka látványa ahogy hátra feszítette fejét.
- Most mi bajod? - motyogtam - Istenem... az agyamra mész - ezzel lelöktem magamról, majd kinyúltam egy törölközőért, magam köré csavartam, majd kivágtattam a fürdőből, jól becsapva az ajtót.
Ahogy lelökött magáról úgy bevágtam a kád oldalába a fejem hogy egyből sírni kezdtem. Magamra kaptam egy törölközőt és utána mentem.-ez nagyon fáj...-motyogva néztem fel rá miközben a fejemet fogtam.
- Hagyjál ... neked semmi sem jó, megérdemelted! - ezzel bevágtam a szobám ajtaját orra előtt.
Csak még jobban kibukott belőlem a sírás. A falnak dőlve ültem le a földre. Rosszul esett hogy ezt teszi velem.. Nem hogy beszélne velem nem hanem kiabál és csapkod..
Felidegesített. Egyszerűen semmi nem jó neki, ha kedves vagyok az a baj, ha bunkó az, hogyha nem szólok hozzá, akkor az, ha hozzászólok az. Döntsön már végre. Hallottam, hogy keservesen sír, így miután felöltöztem kinyitottam az ajtót, s lenéztem rá.
Ahogy kijött gyorsan felálltam és a szobámba siettem hogy felöltözzek.-apáék itthon vannak?-nem is néztem rá csak elindultam lefelé a lépcsőn.
- Nincsenek - mentem utána. Most meg nem néz rám. Akkor minek bőg? Istenem, ez a lány felforrasztja az agyvizem.
- Minek bőgtél? - néztem rá.
-Mert egy idióta vagy!-kiabáltam. Eléggé meglepődött mivel így igazán még soha nem hallott kiabálni.-nem hogy mondanád hogy üljünk le beszélni. Neeem te csapkodsz kiabálsz. Jó hogy nem versz meg...-szinte éreztem hogy fel fogok robbanni.-a fejem is fáj miattad-böktem meg erősen mellkasát-de le se szarod.
- Te is feltudsz idegesíteni ám.. Neked soha semmi nem tetszik, de én feleljek meg mindig!? - üvöltöttem vissza- soha nem ütnélek meg! Nem lennék rá képes- halkultam el - és sajnálom. Mutasd -ezzel közel húztam fejét enyémhez, majd adtam egy puszit oda ahová mutatta - jobb? - kérdeztem. Tuti, hogy nem, de a kicsiknél mindig beválik.
-Jobb...-könnyes szemekkel öleltem át derekát és bújtam oda hozzá erősen.-ne haragudj ráááám!-néztem fel rá majd elmosolyodtam ahogy láttam megkönnyebbült arckifejezését.
- Örülök. Rájöttem, hogy mért piszkáljuk egymást folyton - ekkor csak egy kérdő pillantást kaptam - azért mert szeretjük egymást... de nem "testvérként", hanem .. ÚGY! - mosolyogtam, majd átöleltem derekát.
-És ez nem nagy baj?-néztem fel rá majd kissé közelebb vontam arcát magamhoz.
-Hmm...nem-kuncogtam - kifejezetten tetszik...-suttogtam érzékien fülébe.
-Nem akarsz megcsókolni?-kuncogtam halkan fülébe.
- Nem - morogtam - csak puszit adok - ezzel szájon pusziltam.
-De én nem ezt akarom!-vágtam be a durcát.-ha nem csókolsz meg akkor itt hagylak!
Nem mondtam semmit, csak közel vontam magamhoz, majd megcsókoltam.
- Na? - váltam el tőle lihegve.
-Ez kellett nekem.-mosolyogva húztam ismét magamhoz mikor anyáék betoppantak.
Hirtelen váltunk szét egymástól, majd anyáék nagyra nyílt szemeivel találtuk szembe magunkat.
- Végre.. jóban vagytok? - nézetek ránk, mi pedig csak zavartan bólintottunk.
-Eddig is jóban voltunk... Csak nem így..-nevettem el magam majd erősen megfogtam a kezét.
- Khm.. i..igen - magyaráztam - nem mutattuk előttetek, de... mi.. nagyon Jóóóóóóóóban vagyunk már régóta - magyaráztam zavartan.
Erre mind a ketten hangosan felnevettek majd ott hagytak minket.-Szeretlek...-sóhajtottam fel.
- Asszem.. vagy is... szerintem.. én is - mondtam. Nem tudtam rendes szavakat összeszedni, mivel teljesen zavarban voltam.
-Na mi van?-nevetve emeltem meg kissé fejét állánál fogva.
- Semmi - néztem mélyen szemébe - újra megcsókolnálak, de tudod fenn áll a veszély, hogy az ősök kijönnek, és meglátnak minket ... - húztam el a szám.
-És az miért baj?-kulcsoltam körbe nyakát kezeimmel majd lehúztam magamhoz és hosszan kezdtem csókolni.
- Ezt ne itt... nem akarom, hogy megtudják - húzódtam el tőle, majd elkezdtem vele hátrálni a szobám felé.
-De miért? Szégyellsz?-hajtottam le fejemet.
- Nem, csak elég durva lenne, ha megtudnák. Szerinted mit szólnának. Nemsokára papíron testvérek leszünk, és nem mutatkozhatunk Úgy együtt.. és ez szar .. - fintorogtam.
-De én veled akarok lenni, ha akarják ,ha nem. El fogom nekik mondani...-indultam meg a lépcső felé.
- Ne.. még ... ne! - kaptam karja után egyből,ezzel a lendülettel eldőltünk az ágyon, s egy sikítás hagyta el gyönyörű ajkait.
-Ah hej...-ahogy hirtelen az ágyra borultunk kissé megijedtem.-zárd be az ajtót .-böktem a falap felé fejemmel.
Zavarodottan fel álltam, majd tettem amit kért. Kétszer is elfordítottam a kulcsot a zárban, hogy száz százalék, ne zavarjanak. Nem tudtam, hogy mit akar. Visszaültem az ágyra, majd felvont szemöldökkel ránéztem.
-Na mi van?-mosolyogva álltam elé majd ellöktem az ágyon és fölé másztam majd ágyékéra ültem.
- Mit szeretnél? - néztem rá csillogó szemekkel - és mért pont oda ültél? - kérdeztem egyből.
-Csak... Mert kényelmes...-Hajoltam le hozzá és nyaltam végig nyakán majd óvatosan mozogni kezdtem rajta.
- Nhe.. Nhee - morogtam, majd belemarkoltam a lepedőbe. Ne merd még egyszer - néztem rá szúrósan - tudod, ez nem tesz jót, Maria Kettőnek - néztem rá szúrósan.
-Hogyne tenne neki jót?-kacéran vigyorogva folytattam tovább a mozgást majd csókolgatni kezdtem édes bőrét ahol értem.
- Hát, nem tenne neki jót, mivel a sok igalomtól megmerevedik, és utána kénytelen leszel kielégíteni szegénykémet - néztem rá kölyökkutya szemekkel.
-Ez a célom ...-simítottam nadrágján végig miközben levettem ingét és csókolni kezdtem mellkasát.
- Már? - lepődtem meg, de nem állítottam le. Egyszer én is megérdemlem, hogy kényeztessenek. Csak feküdtem alatta, miközben szememmel végig követtem minden egyes mozdulatát.
Lehúztam nadrágját és boxerén keresztül kezdtem péniszét harapdálni.
- Uhmm .. -feszítettem hátra fejem - ugye tudod, hogy egyszer ezért még meghalsz? - morrantam
fel.
Nem szóltam semmit csak elmosolyodtam és lerángatva róla a gatyát elkezdtem férfiasságát nyalogatni.
Már azon a szinten voltam, hogy mindjárt megállítom, letépem róla azt a nyamvadt felesleges göncöt, majd addig mozgok benne, míg el nem ájul.
Kezeimmel masszírozni kezdtem és közben hasára és mellkasára nyomtam egy két puszit.
Nem tudtam mit csinálni, s még a nyögéseimet is vissza kellett tartsam. Csak feküdtem, miközben nagyokat sóhajtozva néztem szemeibe, ahogy épp rámarkol hosszamra.
Addig addig ingereltem míg el nem élvezett. Akkor aztán kiengedte a hangját. Imádtam hallani azt az észbontó hangját.
- Azt a khurvha - lihegtem, majd láttam, hogy lenyeli élvezetem, s mosolyogva néz rám -ez nem volt igazságos, mivel... hangos voltam.. - morogtam - , de nagyon tetszett - suttogtam ajkaira, majd megcsókoltam.
-De igazságos volt...-csókoltam vissza majd befeküdtem a takaró alá.-gyere ideee-tártam szét a karjaim.
Felkaptam magamra a leszedett ruhákat, majd óvatosan bemásztam mellé, majd betakaróztunk viszont a takaró alatt belecsíptem melleibe ... jelezve, hogy akkor sem volt igazságos.
THE END.!!!
Véleményeket.!:DD
Terjedelem: 1641 szó.
Figyelmeztetés: Enyhe erotikus tartalom..
Tartalom: Beírás miatt havat kell lapátolni, de az utána lévő fürdés nem nagyon jön össze nekik, s összevesznek. Vajon sikerül-e nekik kibékülni? :)
-Látod ez is mind miattad van!-dühösen néztem SungJaera. Múltkor a suliban órán hülyéskedett egy rohadt banánnal.. Egy banán omo.. Még mindig nem tudom felfogni, hogy lehet ilyen valaki. A szüleink elváltak és az ő anyja meg az én apám összejöttek... Így a "szüleink", a múltkori szaktanári figyelmeztetés miatt kiküldtek minket havat lapátolni...
- Héé, akadj már le rólam - néztem rá döbbenten. Nem tehetek róla, hogy imádom a banánt. Ne a szád járjon,hanem a kezed! - parancsoltam rá.
-Én inkább befognám a szám!-hajoltam le majd megdobtam egy kis hóval majd hangosan kezdtem rajta nevetni.
- Még is... hogy merészelted -dobtam vissza én is egy kupac havat,ami pont az arcába sikerült.
-Auh...-söpörtem le arcomról a hideg havat majd nekimentem. Folyton ezt csináltuk. És mindig ő maradt alul. Azt mondja hogy "mert hagyja magát", de én ezt nem hiszem.
- Megint hagyom magam -engedtem el teljesen testem,had örüljön a fejének, hogy "legyőzött".
-De ez így nem vicces...-ütöttem erősen vállba majd durcásan ott hagytam.-én nem segítek. Amúgy is a Te hibád volt mert én csak nevettem!
- AKKOR te is hibás vagy! Te is segíts - mentem utána,majd löktem bele a hóba, s jól megfürdettem.
-Sungjaeeeeeeee...-nyavajogva álltam fel. Mindenütt csuromvíz lettem. -Na csak azért se segítek. Bemegyek és lefürdök. Ha miattad beteg leszek megöllek!-fenyegettem meg.
- Megyek veled fürdeni - ugrándoztam utána -úgy sem bántanáááál - nevettem fel - most pedig, gyere - ragadtam karon, majd elindultunk a fürdő felé.
-Nem fürdik veled többé a Te dongsaenged mert múltkor sem fértünk el!-nem tudtam mit tenni mert csak húzott magával.
- Érdekel? - néztem rá - most az ölembe fogsz ülni - mosolyogtam -akkor elférünk, és még sok vizet is engedhetünk - magyaráztam.
-Hát biztos nem ülök az öledbe.. Már múltkor is elég ciki volt.. Főleg mikor apa ránk nyitott....-gondoltam vissza a múltkor történtekre.
- Mindegy... akkor is az ölembe ülsz! - morogtam, de most nem úgy mint eddig, hogy fürdőruha stb! - szóltam rá - rendesen fürdünk! - ezzel bementünk a fürdőbe.
-Csak szeretnéd...-nevetve vettem kifelé az irányt. Oké jó pasi volt nem tagadás de mégis csak a "testvérem". Nem vérszerint, de mégis furán jönne ki a dolog és hülyén venné ki magát.
Karja után kaptam, majd visszarántottam. Bezártam az ajtót, s lehúztam kabátjának cipzárját.
- Nem egyszer fürödtünk együtt ne hisztizz már. Az ajtó be van zárva, nem tudnak bejönni, na, gyerünk, vagy én vetkőztetlek le.. Meg akarsz betegedni? - néztem rá, mikor eszembe jutott,hogy ruhája csurom víz.
Felsóhajtottam majd lassan elkezdtem levetkőzni.
-oké de eddig megengedted, hogy legyen rajtam valami. Most miért nem?-néztem fel rá kérlelő tekintettel.
- Mert ... - vontam vállat - egyszer úgy is kell lássalak ruha nélkül - kuncogtam.
-Mi az hogy KELL?-néztem rá meglepődötten.-nem kell...
- De kell.. - mondtam - siess már - ezzel én is neki láttam a vetkőzésnek.
Ott álltam egy szál tangában a melleimet takarva.-én azt nem fogom levenni!-mondtam határozottan.
- Fehér - vontam vállat - majd át ázik - míg veszekedtünk megengedtem a vizet , így már ezzel sem volt probléma. Gyorsan beültünk a habok közé, majd az ölembe húztam.
-Ez nagyon ciki...-vacogva fészkeltem be magam az ölébe. Még szerencse hogy nagy habot csinált.
-A..Annyira nem - motyogtam. Asszem megbántam, hogy így ültünk be ide. Totálisan beindultam, és féltem is egyszerre.
-De nagyon... Érzem hogy neked is..-félig lehunyt szemekkel motyogtam magam elé ahogy megéreztem merevedését.
- Hagyjál - morogtam - csak kicsit ... és nem tehetek Arról - morogtam. De nem zavar... annyira.
-De tehetsz róla mert mint mindig most is meggondolatlan voltál...-néztem rá hátra.
- Nem isssss - szóltam rá durcázva.
-De is...-csak egy nagyon picit mozdultam meg de mind a ketten felnyögtünk...
- Nem.. ha nem hiszed lefejelek egy dinnyét! - morogtam - ezt ne csináld még egyszer - vetettem hátra fejem.
-Engedj el... Had szálljak ki...-néztem rá hátra. Olyan csábító volt nyaka látványa ahogy hátra feszítette fejét.
- Most mi bajod? - motyogtam - Istenem... az agyamra mész - ezzel lelöktem magamról, majd kinyúltam egy törölközőért, magam köré csavartam, majd kivágtattam a fürdőből, jól becsapva az ajtót.
Ahogy lelökött magáról úgy bevágtam a kád oldalába a fejem hogy egyből sírni kezdtem. Magamra kaptam egy törölközőt és utána mentem.-ez nagyon fáj...-motyogva néztem fel rá miközben a fejemet fogtam.
- Hagyjál ... neked semmi sem jó, megérdemelted! - ezzel bevágtam a szobám ajtaját orra előtt.
Csak még jobban kibukott belőlem a sírás. A falnak dőlve ültem le a földre. Rosszul esett hogy ezt teszi velem.. Nem hogy beszélne velem nem hanem kiabál és csapkod..
Felidegesített. Egyszerűen semmi nem jó neki, ha kedves vagyok az a baj, ha bunkó az, hogyha nem szólok hozzá, akkor az, ha hozzászólok az. Döntsön már végre. Hallottam, hogy keservesen sír, így miután felöltöztem kinyitottam az ajtót, s lenéztem rá.
Ahogy kijött gyorsan felálltam és a szobámba siettem hogy felöltözzek.-apáék itthon vannak?-nem is néztem rá csak elindultam lefelé a lépcsőn.
- Nincsenek - mentem utána. Most meg nem néz rám. Akkor minek bőg? Istenem, ez a lány felforrasztja az agyvizem.
- Minek bőgtél? - néztem rá.
-Mert egy idióta vagy!-kiabáltam. Eléggé meglepődött mivel így igazán még soha nem hallott kiabálni.-nem hogy mondanád hogy üljünk le beszélni. Neeem te csapkodsz kiabálsz. Jó hogy nem versz meg...-szinte éreztem hogy fel fogok robbanni.-a fejem is fáj miattad-böktem meg erősen mellkasát-de le se szarod.
- Te is feltudsz idegesíteni ám.. Neked soha semmi nem tetszik, de én feleljek meg mindig!? - üvöltöttem vissza- soha nem ütnélek meg! Nem lennék rá képes- halkultam el - és sajnálom. Mutasd -ezzel közel húztam fejét enyémhez, majd adtam egy puszit oda ahová mutatta - jobb? - kérdeztem. Tuti, hogy nem, de a kicsiknél mindig beválik.
-Jobb...-könnyes szemekkel öleltem át derekát és bújtam oda hozzá erősen.-ne haragudj ráááám!-néztem fel rá majd elmosolyodtam ahogy láttam megkönnyebbült arckifejezését.
- Örülök. Rájöttem, hogy mért piszkáljuk egymást folyton - ekkor csak egy kérdő pillantást kaptam - azért mert szeretjük egymást... de nem "testvérként", hanem .. ÚGY! - mosolyogtam, majd átöleltem derekát.
-És ez nem nagy baj?-néztem fel rá majd kissé közelebb vontam arcát magamhoz.
-Hmm...nem-kuncogtam - kifejezetten tetszik...-suttogtam érzékien fülébe.
-Nem akarsz megcsókolni?-kuncogtam halkan fülébe.
- Nem - morogtam - csak puszit adok - ezzel szájon pusziltam.
-De én nem ezt akarom!-vágtam be a durcát.-ha nem csókolsz meg akkor itt hagylak!
Nem mondtam semmit, csak közel vontam magamhoz, majd megcsókoltam.
- Na? - váltam el tőle lihegve.
-Ez kellett nekem.-mosolyogva húztam ismét magamhoz mikor anyáék betoppantak.
Hirtelen váltunk szét egymástól, majd anyáék nagyra nyílt szemeivel találtuk szembe magunkat.
- Végre.. jóban vagytok? - nézetek ránk, mi pedig csak zavartan bólintottunk.
-Eddig is jóban voltunk... Csak nem így..-nevettem el magam majd erősen megfogtam a kezét.
- Khm.. i..igen - magyaráztam - nem mutattuk előttetek, de... mi.. nagyon Jóóóóóóóóban vagyunk már régóta - magyaráztam zavartan.
Erre mind a ketten hangosan felnevettek majd ott hagytak minket.-Szeretlek...-sóhajtottam fel.
- Asszem.. vagy is... szerintem.. én is - mondtam. Nem tudtam rendes szavakat összeszedni, mivel teljesen zavarban voltam.
-Na mi van?-nevetve emeltem meg kissé fejét állánál fogva.
- Semmi - néztem mélyen szemébe - újra megcsókolnálak, de tudod fenn áll a veszély, hogy az ősök kijönnek, és meglátnak minket ... - húztam el a szám.
-És az miért baj?-kulcsoltam körbe nyakát kezeimmel majd lehúztam magamhoz és hosszan kezdtem csókolni.
- Ezt ne itt... nem akarom, hogy megtudják - húzódtam el tőle, majd elkezdtem vele hátrálni a szobám felé.
-De miért? Szégyellsz?-hajtottam le fejemet.
- Nem, csak elég durva lenne, ha megtudnák. Szerinted mit szólnának. Nemsokára papíron testvérek leszünk, és nem mutatkozhatunk Úgy együtt.. és ez szar .. - fintorogtam.
-De én veled akarok lenni, ha akarják ,ha nem. El fogom nekik mondani...-indultam meg a lépcső felé.
- Ne.. még ... ne! - kaptam karja után egyből,ezzel a lendülettel eldőltünk az ágyon, s egy sikítás hagyta el gyönyörű ajkait.
-Ah hej...-ahogy hirtelen az ágyra borultunk kissé megijedtem.-zárd be az ajtót .-böktem a falap felé fejemmel.
Zavarodottan fel álltam, majd tettem amit kért. Kétszer is elfordítottam a kulcsot a zárban, hogy száz százalék, ne zavarjanak. Nem tudtam, hogy mit akar. Visszaültem az ágyra, majd felvont szemöldökkel ránéztem.
-Na mi van?-mosolyogva álltam elé majd ellöktem az ágyon és fölé másztam majd ágyékéra ültem.
- Mit szeretnél? - néztem rá csillogó szemekkel - és mért pont oda ültél? - kérdeztem egyből.
-Csak... Mert kényelmes...-Hajoltam le hozzá és nyaltam végig nyakán majd óvatosan mozogni kezdtem rajta.
- Nhe.. Nhee - morogtam, majd belemarkoltam a lepedőbe. Ne merd még egyszer - néztem rá szúrósan - tudod, ez nem tesz jót, Maria Kettőnek - néztem rá szúrósan.
-Hogyne tenne neki jót?-kacéran vigyorogva folytattam tovább a mozgást majd csókolgatni kezdtem édes bőrét ahol értem.
- Hát, nem tenne neki jót, mivel a sok igalomtól megmerevedik, és utána kénytelen leszel kielégíteni szegénykémet - néztem rá kölyökkutya szemekkel.
-Ez a célom ...-simítottam nadrágján végig miközben levettem ingét és csókolni kezdtem mellkasát.
- Már? - lepődtem meg, de nem állítottam le. Egyszer én is megérdemlem, hogy kényeztessenek. Csak feküdtem alatta, miközben szememmel végig követtem minden egyes mozdulatát.
Lehúztam nadrágját és boxerén keresztül kezdtem péniszét harapdálni.
- Uhmm .. -feszítettem hátra fejem - ugye tudod, hogy egyszer ezért még meghalsz? - morrantam
fel.
Nem szóltam semmit csak elmosolyodtam és lerángatva róla a gatyát elkezdtem férfiasságát nyalogatni.
Már azon a szinten voltam, hogy mindjárt megállítom, letépem róla azt a nyamvadt felesleges göncöt, majd addig mozgok benne, míg el nem ájul.
Kezeimmel masszírozni kezdtem és közben hasára és mellkasára nyomtam egy két puszit.
Nem tudtam mit csinálni, s még a nyögéseimet is vissza kellett tartsam. Csak feküdtem, miközben nagyokat sóhajtozva néztem szemeibe, ahogy épp rámarkol hosszamra.
Addig addig ingereltem míg el nem élvezett. Akkor aztán kiengedte a hangját. Imádtam hallani azt az észbontó hangját.
- Azt a khurvha - lihegtem, majd láttam, hogy lenyeli élvezetem, s mosolyogva néz rám -ez nem volt igazságos, mivel... hangos voltam.. - morogtam - , de nagyon tetszett - suttogtam ajkaira, majd megcsókoltam.
-De igazságos volt...-csókoltam vissza majd befeküdtem a takaró alá.-gyere ideee-tártam szét a karjaim.
Felkaptam magamra a leszedett ruhákat, majd óvatosan bemásztam mellé, majd betakaróztunk viszont a takaró alatt belecsíptem melleibe ... jelezve, hogy akkor sem volt igazságos.
THE END.!!!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése